Címke: könyv

A fiú, aki imádta a matekot

squaredsquare

A_fiu_aki_szerette_a_matekot_cimlapA 85. Ünnepi Könyvhétre és 13. Gyermekkönyvnapokra jelent meg A fiú, aki imádta a matekot – Erdős Pál hihetetlen élete c. mesekönyv magyar kiadása. Az amerikai szerző, Deborah Heiligman, és az illusztrátor, Le Uyen Pham Erdős Pál munkatársaival, barátaival is felvette a kapcsolatot, hogy a világhírű magyar matematikus életét még hitelesebben mutathassák be. Le Uyen Pham Budapestre is ellátogatott, hogy anyagot és ihletet gyűjtsön. A könyv a legkisebb gyerekek számára is érdekfeszítő, a kíváncsiak pedig a könyv függelékében tudhatnak meg többet a főszereplőkről, a matematikusokról és az általuk vizsgált matematikai problémákról.
Az e heti Wikipédia-illusztráció (l. a bejegyzést a forráskóddal és közvetlenül az SVG vektorgrafikát) a könyvben szereplő egyik, Erdős Pál által is népszerűsített probléma, a négyzet különböző méretű négyzetekre való darabolásának legegyszerűbb megoldását ábrázolja. Az 55 résznégyzetből álló első megoldást, és ezzel Erdős sejtésének – miszerint nincs ilyen feldarabolás – cáfolatát Roland P. Sprague német matematikus közölte 1938-ban, Zbigniew Moroń lengyel matematikus korábbi téglalap-feldarabolásait felhasználva megoldásában. A képen látható, mindössze 21 négyzetből álló megoldást Adrianus J. W. Duijvestijn találta 1978-ban számítógép segítségével, bizonyítva azt is, hogy ennél nincsen kevesebb négyzetből álló, vagy ugyanennyi négyzetből álló, de másmilyen felosztás. Az általa alkalmazott számítógépes algoritmusokról bővebben a doktori disszertációjában olvashatunk, amelyet, a problémakör részletes kifejtésével, a Squaring.net oldalon találni meg.
A forráskód a múlt heti tangramrajzolásnál már bemutatott leképezést és rácsrajzoló eljárást használja, kiegészítve egy „rész” névre hallgató eljárással, amely négyzetet rajzol a megfelelő színben (tetszőleges, de 50%-ban átlátszó, a LibreOffice 4.3-ban megjelent TÖLTŐÁTLÁTSZÓSÁG segítségével beállítva), és felirattal (a betűméret a legkisebb négyzet esetén annak méretével egyezik meg, különben pedig egy kicsit kisebb, mint a négyzet oldalhossza): A fiú, aki imádta a matekot bővebben…

A teknőcgrafikától a programozásérettségiig

A könyv és ábraanyaga is LibreOffice-ban, a LibreLogo segítségével készült.
A könyv és ábraanyaga is LibreOffice-ban, a LibreLogo segítségével készült.

…alcímmel, LibreLogo oktatási segédanyag címmel jelent meg Lakó Viktória tankönyve a E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ elektronikus kiadásában (PDF, 6 MB).

A könyv a bevezetője szerint „egy diákoknak és tanároknak szánt tanulási, tanítási segédlet. Alapvetően a LibreOffice LibreLogo nevű kiegészítő programjának oktatásban való felhasználásához nyújt segítséget, de más Logo-szerű nyelvek elsajátításához is jó alapot ad. A könyv először bemutatja a teknőcgrafika alapjait, majd fokozatosan egyre komolyabb programozási eszközöket, módszereket is tárgyal.” A tankönyv programozásérettségivel foglalkozó fejezetének LibreLogo példái magyar nyelvű pszeudokódként is olvashatók, és a Python programnyelvvel való programszervezési és adatszerkezeti hasonlóságok és azonosságok folytán kis módosítással fel is használhatók érettségin (l. a LibreLogo füzet függelékét a LibreLogo és a Python közötti átjárhatóságról).

Természetesen nem mindenki érettségizik informatikából. A bőséges ábraanyaggal ellátott feladatgyűjtemény viszont azokkal is képes megszerettetni a programozást, akiket a programozás önmagában nem hoz lázba.

A könyv első tagja az E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ tankönyvsorozatának, amelyet több, hasonlóan a szabad szoftverek elterjedését szolgáló kötet fog követni.

Lakó Viktória 2014. április 8-án, 19:00 órakor, a Szabad Kultúra rendezvénysorozat 2. találkozóján ad elő a LibreLogóról és a LibreLogo.org-ról, ahová mindenkit szeretettel várunk!