„A kikapcsolódást és az alkotás izgalmát jelenti nekem”

Interjú Mezőberényi Eszterrel a szabad szoftverek, a Beszélő Linux és a LibreLogo használatáról

Csónak jéghegyekkel (Mezőberényi Eszter rajza)
Kedves érdeklődő olvasó!
A LibreLogo különlegességéről szerzett tapasztalataimról szeretnék írni, ám mindezt nem lehet elkezdeni anélkül, hogy egy kicsit távolabbról indulva, „nagyobb perspektívából” kezdenénk vizsgálódni.
E soroknak az alapja egy eredetileg hangban elhangzott beszélgetés, melyből párbeszédeket fogok idézni.
Pár mondatban hadd mutassam be szintén különleges beszélgetőtársamat, Mezőberényi Esztert, aki hozzám hasonlóan kedvét leli a számítástechnika vívmányainak használatában, viszont tőlem eltérően régóta szereti a rajzolást és a festést.
Érdemes még róla tudni, hogy mindezt súlyosan nehezített körülmények között teszi, hiszen mozgáskorlátozottan és gyengén látóként kerekesszékben éli mindennapjait.
– Szia, Eszter!
Szeretettel üdvözlök mindenkit!
– Említsük meg, hogy ugye a LibreLogo az a szabad szoftverek közé tartozik.
Te magad hogyan, milyen módon és mikor kerültél kapcsolatba a szabad szoftverekkel?
2011 óta használok egy Linux-fajtát, amit Beszélő Linuxnak neveznek – rövidebb szakmai nevén Belin. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány adja ki kétévente ezt az operációs rendszert.
– Ezt kifejezetten a vakoknak alakították ki?
Vakoknak és gyengén látóknak, így igaz.
– Na akkor most említsük meg egy pár mondatban azt is, hogy miért tud és miben tud ez az operációs rendszer vak és gyengénlátó specifikus lenni. Mi az, amit ez az op. rendszer tud, a többi viszont nem?
Az a különlegessége, hogy beszédszintetizátorral látták el – igen – a Windowszal kapcsolatban is próbálkoznak ez ügyben, de a BeLint azért szeretem, mert szabad szoftver. Az alapítvány oldaláról ingyenesen letölthető, és jobban karbantartható szerintem, mint bármilyen másik – Windows – igen – , hiszen ehhez a szoftverhez akár hetente kaphatunk frissítéseket.
– Most akkor annyit azért megkérdeznék, csak, hogy tisztázzuk, azt említetted nekem, hogy ez a BeLin nevű op.-rendszer azért tekinthető speciálisnak, mert alapértelmezetten benne van egy beszédszintetizátor, amit egyébként Orcának hívnak. Na most az lenne az én kérdésem, hogy miért, Windowshoz nem létezik képernyőolvasó szoftver?
De igen, létezik, a Jaws nevű szoftver Windowshoz, csak éppen rettenetesen drága, és nem a Windows része, hanem önállóan telepítendő program. A rászorulók egy csekély hányada, sikeresen elbírált pályázat révén juthat hozzá.
– Rendben. Tehát a BeLin alapú megoldás integráltabb jellegű és szabadon hozzáférhető, míg a Windows megoldása kereskedelmi és jóval nehezebben hozzáférhető.
Egyetlenegy dolgot hozzátennék, amikor az operációs rendszert kiadják, akkor benne foglaltatik egy hangos tankönyv, tehát nem úgy adják ki az op.-rendszert, hogy nem tudsz róla semmit, hanem kiadnak mellé egy tankönyvet. Hogyha valamit nem tudsz, mert mi nem nagyon használunk például egeret a vezérléshez, hanem billentyűkombinációkat használunk, és ezeket a billentyűkombinációkat meg kell tanulni könyvből…
– Te is sok ilyet használsz?
Néha szoktam egerészni is [nevet], de általában a billentyűkombinációkat használom, és ezeket általában a könyvből tudom.
– Értem. Tehát a BeLin op.-rendszernek nemcsak írásosan kidolgozott dokumentációja van, hanem kifejezetten vakoknak kidolgozott hangoskönyve is?
Így igaz.
– Jó, nagyon szépen köszönöm, hogy ezt elmondtad.
Most kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez. Ahhoz, hogy egy op.-rendszer ne csak a gép hardverét vezérelje és legyen kép, meg hang meg hálózati adatforgalom, stb…, hanem felhasználóját is szolgálja, ahhoz szükség van arra, hogy legyenek rajta felhasználói szintű szoftverek is.
Na most én úgy tudom, hogy a BeLin op.-rendszer mögött egy kicsi, de annál lelkesebb magyar fejlesztői gárda is meghúzódik, akik nagyon jó kapcsolatot tartanak a BeLin felhasználóival, és rendszeresen, levelezőlistán keresztül kommunikálnak azzal kapcsolatosan, hogy az új fejlesztésű op.-rendszerbe mit tegyenek bele, mi az, ami hasznos. Tehát a szoftveres felszereltsége is úgymond közös konszenzus, megállapodás alapján alakul ki. Tehát nem hagyják ki a fejlesztésből a felhasználókat, hanem nagyon is, napi szinten számítanak a visszajelzésükre, igaz?
Igen, így igaz. Én nagyon élvezem ezeket a konzultációkat, mert nagyon sok értékes információhoz lehet így hozzájutni, és bizony van már olyan fejlesztés a rendszerben, amit én javasoltam, és benne is van, és a többiek is használhatják.
– Tudsz erről az általad javasolt funkcióról mondani pár szót?
Például az RSS-csatorna – Igen, az egy böngészőn belüli hírolvasási lehetőség –
ezt a funkciót én javasoltam, hogy beletegyék. Szoktam én is híreket olvasni, és ehhez is szükséges hangtámogatás.
Illetve a lejátszókkal kapcsolatban is volt több javaslatom már.

Házikó (Mezőberényi Eszter rajza)
– Ha már szóba hoztad, milyen lejátszók ezek?
Mint például a Totem, MPV vagy a VLC…
– Szóval multimédia lejátszók.
Igen, úgy van.
– Na most annyit azért még hadd kérdezzek tőled még mielőtt továbbmennénk, hogy eddig ugye szépen elbeszélgettünk arról, hogy szabad szoftver meg BeLin, de hát ugye azt azért tudjuk, hogy ez a mai világunk eléggé Windows-orientált, hogy a felhasználók többsége Windows-függő, és úgy is éli az életét, mintha csak a Windows család létezne.
Tudnál arról mondani pár szót, hogy Te kitől, honnan szedted ezt az alap információt a Linux létezéséről?
Nagyon sokat kaptam iránymutatásban a tanáromtól, Markó Sándortól.
– Ki ő, és hogyan kerültél vele kapcsolatba?
A Vakok és Gyengén látók Országos Szövetségének Komárom-Esztergom megyei székhelyén volt ő a számítástechnika tanárom.
A korábbi tanulmányaimat látóként végeztem, amivel a való életben nem mindig boldogultam. Ezért ragadtam meg a lehetőséget később, hogy elmehettem még két évre az egyesületbe tanulni, és ugyanazt megtanultam vakon alkalmazni, amit látóként megtanultam.

– Úgy emlékszem, nem tudom, hogy jól emlékszem-e, hogy Markó Sándor úr is alapvetően Windows ismereteket tanított neked. Hogy jött köztetek szóba, hogy van Linux, BeLin, egyáltalán?
A helyzet az, hogy Windowson is kerestem és előszeretettel használtam a szabad, közösségi fejlesztésű szoftvereket… Thunderbird, Firefox, LibreOffice, és sok egyéb mást…
Hát azt mondta a tanár úr, hogyha kifejezetten szabad szoftvert szeretnék használni a Windows helyett is, akkor próbáljam ki a BeLint.
Belevetettem magam az ismerkedésbe, és a mai napig nem bántam meg a váltást, mert nagyon tetszik a közösség és a pozitív hozzáállás, ami körülvesz minket.

– Említettél két dolgot: a hozzáállást és a közösség erejét!
Ez a Windows op.-rendszerek esetében nem állt rendelkezésetekre?
Az a helyzet, hogy nem.
Itt a BeLin esetében ha problémám van bármivel, akár nekem, akár másnak, bármit kérdezhetünk, és vagy a szoftver fejlesztő válaszol rá valamit, vagy az egyik felhasználó társunk osztja meg saját tapasztalatát. A lényeg, hogy semmilyen kérdés nem marad válasz(ok) nélkül.

– Nekem bizony többször is kellett a Microsofthoz fordulni segítségért, mert a vállalati támogatás sokszor nem egyszerű dolog. Ott kapásból azt kérték, mutasd be a számlát, mutasd be a regisztrációs számodat.
Ilyenfajta protokoll létezik a Linux közösségben?
Nem, nem.
– Mondhatjuk azt, hogy ez a közösség sokkal emberibb és üzleti alapoktól, üzleti érdekektől mentesebb mint a Windows?
Így igaz! Én úgy érzem, hogy kialakult egy baráti közösség. Nagyon örülök annak, hogy nő vagyok ebben az értelemben is, mert nagyon kevesen vagyunk nők, akik olvassák a listát, és írni is mernek rá. Eleinte amikor bekerültem csak olvasni mertem, hogy a többiek mit írnak. Majd később elkezdtem írogatni is…
Csónak 2 (Mezőberényi Eszter rajza)
– Mondjuk azt, hogy megtaláltad a helyedet a listaközösségben.
Így igaz.
– És nyilván mint felhasználótól, nem azt várja tőled senki, hogy fejlesztőmérnöki, vagy szoftvertesztelői levelekkel bombázzad a listát.
Szóval azt szerettem volna ezzel mondani, hogy a támogatás mindennapi tevékenykedéshez megvan.
– Tehát eljutottunk oda, hogy Linux meg szabad szoftverek, és leszűkítettük oda, hogy a szabad szoftverek között is van egy LibreOffice nevű irodai rendszer, melynek leginkább a Writer nevű szövegszerkesztőjét használod.
Igen.
– A legtöbben úgy használják a Writert, hogy karakteres szöveget írnak bele, formáznak, nyomtatnak, azt pont. Viszont te kapcsolatba kerültél kísérleteid által egy teljesen másfajta alkalmazással, és tulajdonképpen erről szeretnélek faggatni. Valamint arról is, hogy mire lehet alkalmazni, te mire használod, és neked miért jelent ez hasznos eszközt, neked miért érdekes.
Na tehát, mi az a speciális dolog, amihez a Writer-t használod, de mégsem nevezhető hétköznapi szövegszerkesztésnek?
Ez a LibreLogo.
– Ez micsoda?
Ez egy rajzszoftver.
– Úgy kell ezt elképzelnünk mint egy hagyományos rajzlap alapú programot, mint a Paint, vagy a GIMP és hasonlók?
Neeem!
– El tudod nekem mondani, hogy miért ez a neve?
Hát ezen még nem gondolkodtam…
– A „Libre” azt jelenti: szabad, a Logo pedig egy programozási nyelv neve, amit oktatásban sokcélú eszközként szabadon felhasználhatnak.
Egyszerű alap (mozgató) utasításoktól a nagyon komplex struktúrákig mindent lehet használni benne, és ami nagyon jelentős tulajdonsága, hogy a végeredmény vektoros, tehát vonalakból álló rajz lesz és nem pixeles, így a nagyítás vagy kicsinyítés nem rontja a végeredmény minőségét.
Na de én most befogom a számat, és nagyon egyszerűen azt szeretném megkérdezni, hogy mi indított téged abba az irányba, hogy egyáltalán kíváncsiskodjál, hogy jé, ott van a lap közepén egy zöld teknős, és jé, mit lehet vele csinálni?
Nagyon egyszerű a dolog, én fiatalabb koromban is szerettem rajzolni.
– Gyengén látóként hogyan tudsz papírra ceruzával rajzolni?
Nem tudtam, hiszen a kezeim finom mozgásai is sérültek, így a kézi rajzaim óvodás szintűek, amiket nem mutatnék meg szívesen senkinek.
– Értelek.
Miért jobb eszköz ez, mint egy papír és egy ceruza?
A gép és a LibreLogo támogatásával, a fogyatékosságaim nem jelentenek korlátokat, hiszen a gép beszél, ami nekem nagy előny, hiszen fel tudom olvastatni azt a kódot, amit leírtam. A kód futtatása pedig pontosan azt adja eredményül, amit én (jól vagy rosszul) szövegesen leírtam.
– Értelek. Ez nagyon jó.
Neked mit jelent az a lehetőség, az az eszköz, amit a kezedbe kaptál a LibreLogo által?
Milyen változást hoz az életedbe?
Két szót mondanék, a kreativitást és a szabadságot, hiszen amit kézzel nem tudtam elérni, azt elérem a gép által.
Én azt nem tudom, hogy mondtam-e már neked, de én korábban üvegfestéssel, és más kreatív technikákkal foglalkoztam. Éppen a korlátaim miatt, segítség nélkül nem tudtam dolgozni.
A LibreLogo esetében nem kell személyes segítség.
A gép viszont nagyon jó segítség és partner, már csak azért is mert végtelen türelme van…

– Akkor mondhatjuk azt, hogy a gép és annak türelme, valamint a LibreLogo vektorgrafikus képessége, egy önálló kreativitási lehetőség?
Így igaz, hiszen itt írni kell, nem pedig rajzolni!
– Te hogyan gondolkodsz a te személyes kreativitásod és a LibreLogo kapcsolatáról?
A kikapcsolódást és az alkotás izgalmát jelenti nekem.
Élvezem, hogy a formai elemeket és a színeket is én határozhatom meg, és ha sikerül jól számolnom, akkor pontosan az lesz az eredmény, amit „lelkemben elterveztem”.

– Mielőtt találkoztál a LibreLogóval, tanultál-e programozást?
Nem. Soha korábban.
Nem is úgy fogtam én ehhez hozzá, hogy én most programozok, hanem beírtam pár sort, és ha véletlenül hibátlanra sikerült, meg is jelent a rajz.
A példa kódokat és gyakorlatokat Lakó Viktória könyvéből vettem.
[Lakó Viktória: LibreLogo oktatási segédanyag]
Valószínűleg azért nehezebb nekem az átlagembereknél, mert én autodidakta módon próbálom megtanulni ezeket az ismereteket egy diktafon segítségével…
– Diktafon? Mi a szerepe a diktafonnak a Te LibreLogo tanulmányaidban?
Erről azért kérlek, hogy mesélj mert az egészséges látó embereknek egyértelmű, hogy fog egy könyvet, elolvassa, oszt pont.
Én nem tudok síkírású könyvet a kezembe venni, mivel nem látom a papírra leírt szavakat.
– Sík? Miért? Van göröngyös is?
A vakok és Gyengénlátók szövetségének, van egy hangos könyvtára, ahonnan a legkülönfélébb tartalmú könyveket kölcsönözhetünk ki CD-n.
– Van LibreLogo tankönyv CD-n a hangoskönyvtárban?
Nem, sajnos nincs. Egy barátnőm segítségét kértem aki (egy darabig) felolvasta a könyvben leírtakat diktafonra.
Viszont mivel ő egy idő után kezdte nem érteni a könyv tartalmát, ezért az ő segítségére a továbbiakban ez ügyben nem számíthattam, így a könyv tanulmányozása „félbeszakadt”.

– Számodra az segítséget jelentene, ha egy vagy esetleg több programozáshoz értő szakember, kellő türelemmel és szakértelemmel hangoskönyvet készítene a LibreLogo tankönyvéből?
Nagyon-nagyon örülnék neki, nem csak azért mert saját használatra praktikus lenne, hanem mert így minden vak vagy gyengénlátó sorstársam is hozzáférhetne!
Az hogy ki, milyen módon hasznosítaná a könyvet, az nagyon egyéni dolog, ám így a hozzáférés lehetősége biztosított lenne mindenki számára.

– Köszönöm szépen, hogy mindezt elmondtad, és megosztottad velem és az olvasókkal!
Záró gondolatként egy picit lépjünk hátrébb, „távolabb” a technikai részletektől, amikről mindez idáig szó esett és beszéljünk egy kicsit arról hogy a rajzok amiket e rendszer segítségével készítettél mit sugallnak… Lelkiállapotot, kíváncsiságot, rajzolási szerencsés véletlenből fakadnak vagy valami más indította útjára őket benned?
Első rajzom egy házikó volt, ami a tankönyv mintapéldája volt. Később viszont a rajzokat inkább hangulatom befolyásolta, és az, hogy kevés tudásom révén is kedveskedjek rajzaimmal családtagjaimnak, barátaimnak.
– Köszönöm szépen, hogy részt vettél e beszélgetésen!
Én is köszönöm, hogy részt vehettem, és ezáltal is eljut a LibreLogo híre és öröme minél több sorstársamhoz is!
– További sok örömöt kívánok neked a LibreLogóhoz és életed folyamán is!
Macifej (Mezőberényi Eszter rajza)

A rajzokat Mezőberényi Eszter készítette. A LibreLogo forráskódot tartalmazó ODT állományok (LibreOffice Writerben, a Logo eszköztár bekapcsolásával futtatható programok): CsónakJéghegyekkel3, Házikó1, Csónak2 és Macifej4.